ZANZA

Szórakoztatóipar, kultúra, csillagászat, történelem, stb.

 

            

                                 Si  Sen,  a különös kortárs

 

Si Sen Kan Tö kortársa volt és az egyik legismertebb ókori csillagász. Vej államban született i.e. 403-ban és például azzal szerzett magának hírnevet, hogy a fennmaradt dokumentumok szerint 121 csillagot tudott elhelyezni az égen.  Az sem kis teljesítmény, hogy az ő nevéhez kötődnek olyan korai napfolt-megfigyelések, amiket néha tévesen Kan Tönek tulajdonítanak. Si Sen feltételezte, hogy a foltok valójában a Nap centrumából kiinduló fogyatkozások. Az utókor egy 8 kötetes Csillagászat című munkát, egy Égi térkép című tudományos művet és egy csillagkatalógust tulajdonít neki. Az i.sz. 8. századból maradt ránk az Értekezés a Kajjüen Korszak asztrológiájáról című tudományos mű, amelyben csillagászati megfigyelésekről is vannak feljegyzések. Si Sent nem minden kutató tartja történelmi személynek. Részlet Szun Hsziao-csun és Tien Csing tudományos közleményéből (On the observation time of Shi Shen’s Star Catalogue  - Si Sen Csillagkatalógusának megfigyelési időpontjáról) : „Si Sen csillagkatalógusáról feltételezik, hogy Keleten a legrégebbi {csillagkatalógus}. Si Sen csillagász-asztrológus volt a Hadakozó Fejedelemségek korában (i.e. 480 - i.e. 222.) Életpályája homályos, az egyetlen információ tevékenységéről az, hogy néhány Han dinasztiabeli forrás utal rá, mint olyan személyre, aki összeállított egy könyvet, amelyben nyolc, asztrológiai témájú fejezet van. Ez a könyv talán már a Han korszakban (i.e. 207 – i.e. 200) sem létezett. A szakirodalom a Han korszak óta gyakran idézi, mit mondott csillagászatról, csillagjóslásról, ám amit idéztek tőle, valószínűleg egyáltalán nem ő mondta. „ A szerzők szerint ugyan voltak utalások egy Si Si Hszing Csing (Si Sen mester asztrológiai értekezése) című munkára, de szerintük ez a könyv a valóságban talán nem is létezett. Felvetik, hogy az ókori csillagászok/csillagjósok, - az ún. Si Sen iskola képviselői – saját munkájukat és felfedezéseiket Si Sennek tulajdonították, hogy saját műveiknek így biztosítsák a szerzőséget. Amellett, hogy ezzel kifejezték az őseik iránti tiszteletet, nyilván egyfajta védettséget is biztosítottak munkáiknak – hiszen ki akarná megsemmisíteni a nagy Si Sen bármelyik tudományos eredményét? A már említett közleményben a szerzők elemzik a Si Si Hszing Csingbenközölt csillagászati és asztrológiai jellegű információkat. Megemlítenek más kutatási eredményeket is. Az egyik vélemény szerint a megfigyelések a Hadakozó Fejedelemségek idején történtek. A Han korszakról íródott könyv, a Han Su csillagászati fejezetében olvasható Jupiterrel kapcsolatos információkat elemezve egy japán kutató, Sindzsó Sinzó (1873 – 1938) arra a következtetésre jutott, hogy Si Sen csillagászati megfigyelései a Hadakozó Fejedelemségek korszakának közepén, i.e. 360 körül történtek. Más kutatók szerint több időpont, ún. epocha is volt. A Tokiói Tudományegyetem egyik kutatója szerint az adatok egyik fele i.e. 360-ban keletkezett, míg a másik fele i.sz. 200-ból származik. Ha ez igaz, akkor nyilván képtelenség őket egyetlen szerzőnek tulajdonítani. Szun Hsziao-csun és Tien Csing maguk is elvégezték saját számításaikat és arra az eredményre jutottak, hogy a Si Sen nevével fémjelzett csillagkatalógus elkészítéséhez szükséges megfigyeléseket i.e. 60 körül végezték. Az ellentmondó kutatási eredmények megkérdőjelezik Si Sen történetiségét, vagy a vele kapcsolatos életrajzi adatokat.     

 

                                   Lucasso  (2017. június 18.)         

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 12
Heti: 25
Havi: 178
Össz.: 19 872

Látogatottság növelés
Oldal: Si Sen, a különös kortárs
ZANZA - © 2008 - 2024 - lucasso.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »