Kan  Tö   (Kb. i.e. 400 - i.e. 340)

 

 Az ókori kínai csillagászat egyik legendás alakja volt Kan Tö, a csillagász-asztrológus. Életéről nem sokat tudunk, de a róla szóló információk igazán érdekesek. A legkiválóbb ókori kínai történetíró, Sze-ma Csien szerint a csillagász-asztrológus a Csi fejedelemségből származott, vagyis a mai Santong tartomány keleti részéből. Ugyanakkor egy az i.e. 5. században élt életrajzíró, Zsuan Hsziao-hszu szerint Csu fejedelemségből jött. Egy Hszu Kuang nevű szerző 4. században írt munkájában azt állította, hogy hogy Kan Tö valójában Lu fejedelemségből származott. A Szun Hsziao-csun és Jacob Kistemaker által szerkesztett The Chinese Sky During The Han (A kínai égbolt a Han-dinasztia korában) című könyvben azt olvashatjuk, hogy már a Han-dinasztia korában (i.e. 206 és  i.e. 220 között) sem tudták biztosan, melyik államból származott Kan Tö, akit időnként Kan úrnak vagy Kan mesternek is neveztek. Ez magyarázható azzal, hogy a hadakozó fejedelemségek korában élt, amikor királyok véreztek el és hatalmas területek cseréltek gazdát. Kinek volt ideje és energiája nyomozni ilyen "jelentéktelen" részletkérdések után? Ezek után nem is túl meglepő, ha az említett könyvben a következő mondatot olvashatjuk: "Kan Tö homályos történelmi alak volt." Miért, Mózesról vagy Arthur királyról talán vannak hiteles történelmi források?... De mit is tett Kan Tö? A kínai csillagászat története írott források szerint több, mint  négyezer évre nyúlik vissza. Az első, napfogyatkozásról készült beszámoló i.e. 2137-ben íródott! A mai Kína területén már i.e. 2000-ben megjelent az az információ, hogy a Jupiternek 12 évre van szüksége ahhoz, hogy befussa pályáját. A Halley-üstökösről gyaníthatóan már i.e. 613-ban készült feljegyzés. Kan Tö egyik figyelemre méltó teljesítménye az volt, hogy i.e. 364-ben napfoltokat figyelt meg. Igaz, hogy napfoltokról már i.e. 800-ban jelentek meg feljegyzések, de azok is Kínából valók... Mielőtt rátérnénk az egyes kutatók által vitatott történetiségű csillagász-asztrológus másik jelentős megfigyelésére, meg kell említenünk, hogy a bolygós jóslásoknak komoly presztízsük volt az ókori Kínában. Persze a csillagászok nem unalomból foglalkoztak velük: az égitestek megfigyelését jellemzően császári parancsra kellett elvégezni. 
Nos, Kan Tö i.e. 365 nyarán alaposan megfigyelte a Jupitert bolygót (ők persze csillagként tartották számon az égitestet). Bár a megfigyeléseinek eredményeképp született Szuihszing Csing (Értekezések a Jupiterről) című munkája elveszett, de fennmaradtak belőle idézett részletek. Hszi Cö-cung (1927. június 6. - 2008. december 27.) kínai csillagászat-történész szerint Kan Tö feljegyzése valójában a Jupiter Ganümédesz nevű holdjának szabadszemes megfigyelésére utal! Kan Tö leírta, hogy a Jupiter "nagyon nagy és fényes". Ez nem újdonság számunkra, az viszont már annál meglepőbb, hogy a csillagász a Jupiter mellett "kicsi, vöröses csillagot" látott. A Ganümédesz lett volna? Szakértők szerint ez egyáltalán nem kizárt: fényszennyezés akkoriban nem létezett, a legfényesebb jupiterholdak pedig ideális körülmények között szabad szemmel is láthatók voltak. Egyetlen probléma maradt: máig rejtély, hogyan láthatta vöröses színűnek a rendkívül távoli holdat a megfigyelő.  

 

Lucasso  (2017. június. 18.)

 

Oldal: Kan Tö (Kb. i.e. 400 - i.e. 340)
ZANZA - © 2008 - 2024 - lucasso.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat