Mennyire népszerűek a tudományos könyvek?

 

                               

                              

       

 Mit jelent az, hogy egy tudományos könyv sikeres? Nyilván azt, hogy nagy példányszámban fogy a piacon. Igen ám, de mit jelent a nagy példányszám a mai nemzetközi könyvpiacon?

Évekkel ezelőtt az Egyesült Királyságban összeállítottak az ottani sikerkönyvek toplistáját. A százas összesítés olyan papírkönyveket tartalmazott, amelyek a legnagyobb példányszámban fogytak a szigetországban. Nem kiadói közlések alapján, hanem igen pontos és megbízható számítógépes eladási adatok alapján. Egyébként az Egyesült Királyságban 1998 óta gyűjtik a papírkönyvek eladási adatait egy nagy adatbázisba, amelyet ma a Nielsen BookScan nevű amerikai székhelyű cég tárol és kínál pénzért a fizető ügyfeleinek. A BookScan által közölt Top 100-as listán a 22. helyre került Bill Bryson könyve, az A Short History of Nearly Everything. A magyarul 2006-ban Majdnem minden rövid története címmel kiadott ismeretterjesztő könyvből az Egyesült Királyságban több mint 1,8 millió példányt adtak el. Bryson-t, aki 1951. december 8-án született az USÁ-ban, hosszú évek óta bestseller szerzőnek tekintik a szigetországban. Paradox módon élete legnagyobb részét Angliában töltötte és tény, hogy igazából itt futott be leginkább íróként. A brit könyvpiacot valamennyire ismerők talán tudják, hogy hosszú éveken keresztül útikönyveket adott ki, amelyek rendszeresen kötöttek ki a brit eladási listákon. Amikor 2003-ban kijött tőle a Majdnem minden rövid története, kicsit aggódtak a kiadónál, hogy ez a kimondottan ismeretterjesztő témájú könyv vajon elevickél-e a korábbi sikerek farvizén. Nos, a választ tudjuk: éppen ez a könyv lett Bryson pályafutásának legnagyobb sikere. 2004-ben megkapta a legjobb ismeretterjesztő könyvnek járó Aventis-díjat.

A már említett Top 100-as lista kilencvenedik helyén az ateista Richard Dawkins The God Delusion c. műve szerepel 816 ezer eladott példánnyal. A Wikipédia angol nyelvű cikke szerint a könyv eladásai 2014 szeptemberére elérték a 3 milliót. Nem világos, hogy ezek az adatok honnan származnak, de ha tényszerűek, akkor évtizedek óta ez a legsikeresebb ateista mű, amely a

tudomány eredményeit szembe igyekszik állítani az istenhittel. A magyarul Isteni téveszme címen kiadott mű nem meglepő módon ellenművet is szült, Alistair McGrath vitairatát, a The Dawkins Delusion-t. Ezt magyarra Dr. Both Előd fordította Dawkins istene címmel. A szerzőről érdemes tudni, hogy korábban ő is ateista volt, ma viszont már az Oxford Egyetem teológia professzora. A 2005-ben kiadott The Dawkins Delusion? ugyan nem közelítette meg Dawkins sikerkönyvének eladásait, de nem volt bukás sem: 2009-ben például valamivel több, mint 4000 példányban fogyott az Egyesült Királyság könyvpiacán. Persze itt felmerül egy kérdés: mennyire lehet tudományos könyvnek minősíteni egy olyan művet, amely Isten létét vagy nem létét igyekszik bizonyítani? Máig nem létezik erre semmilyen általánosan elfogadott tudományos módszer. Richard Dawkinsnak valósággal rögeszméje, hogy nincs Isten. Alighanem az egyik kommentelő, mohapapa véleménye fejezi ki a legjobban a lényeget:

"Dawkins alapállása az, hogy a kereszténység rosszindulatú, bigott, buta dolog. Természetesen ezt bizonyítani nem tudja. Isten nem létét lehetetlen bizonyítani. (Ahogy jelen ismereteink szerint a létét is.) Következtetni a tényekből lehet. De egyre egyértelműbb, s ezt már én mondom, hogy a prekoncepciók a következtetések eredményét jócskán befolyásolják."

(Itt jegyzem meg, hogy a közeljövőben a rendelkezésre álló adatok alapján elkészülhet egy cikk a vallásos témájú könyvek piaci fogadtatásáról is.)

E sorok írója különös érdeklődéssel viseltetik a csillagászati könyvek iránt. Most éppen Peter Francis A bolygók című könyvét forgatja örömmel. De vajon mennyire sikeresek az űrkutatással foglalkozó szakkönyvek? Magyarországi adataink erre vonatkozólag nincsenek, de angolszász piaci informácók hellyel-közzel azért akadnak. Az Egyesült Királyságban sem versenyezhetnek az űrkutatási szakkönyvek a thrillerekkel és a romantikus vagy éppen szexuálisan túlfűtött regényekkel. De legalább néha-néha valóban az eladási listákon landolnak. Brian Cox és Andrew Cohen a szigetország két sikerszerzője. Cox fiatal fizikus és egyben kitűnő ismeretterjesztő. Népszerűsége akkor nőtt meg igazán, amikor 2010-ben a BBC és Science Channel együttműködésében bemutatták a Wonders of the Solar System (A Naprendszer csodái) című ismeretterjesztő sorozatot. 2010. szeptember 30-án jött az azonos című könyv is a Harper Collins kiadásában. Pontos adatunk nincs róla, de a részleges adatok összesítéséből kiderül, hogy a Naprendszer csodáit bemutató könyvből csak a szigetországban több, mint 24 ezer példány kelt el. Tegyük fel, hogy átolvastuk a könyvet és megismertük belőle a Nap környezetére gyakorolt hatását, a körülötte keringő bolygók pályáját, azok szabályos vagy éppen retrográd mozgását, a Szaturnusz gyűrűrendszerének szerkezetét vagy éppen a Naprendszer kialakulását és fejlődését. Olvastunk a holdak pályarezonanciájáról, a bolygólégkörökről vagy arról, hogyan véd a napszél káros hatásaitól a Föld magnetoszférája. A Naprendszer csodái után mi jöhet még? Például az Univerzum csodái!

2011-ben már a Wonders of the Universe (Az univerzum csodái) című sorozat szórakoztatta a nézőket. Ebben Cox beszél az idő természetéről, az emberek életét meghatározó időciklusokról, a termodinamika második főtételéről (aminek a lényege, hogy egy elszigetelt rendszer állapota időben termikus egyensúly felé halad), a hőhalál elméletről (lehetséges, hogy elegendő anyag hiányában a hő végül egyenletesen fog eloszlani a világegyetemben), stb. A sorozat első epizódját a mérések szerint mintegy 6 millió néző kísérte figyelemmel. A kritikák is kedvezőek voltak, így logikus volt egy könyv megjelentetése is. 2011. március 3-án jelent meg az azonos című papírkönyv. E sorok írójának adatai szerint a könyvből több mint 60 ezer példány kelt el - vagyis a siker még nagyobb volt, mint korábban.

2014 októberében és novemberében sugározta a BBC és a Science Channel újabb sorozatát Human Universe (Emberi univerzum) címmel. Az 1 órás epizódokból felépülő sorozat könyvváltozata 2014 októberében látott napvilágot. Az említett két korábbi sorozattal ellentétben itt más témákat vetettek fel: hogyan lett a majomemberből űrhajós? Hogyan alakította az agy fejlődése az ember fejlődését? Cox szerint az univerzumot irányító fizikai törvények által megszabott véletlenszerű események eredményeképp jött létre a természet és az emberi élet csodálatos összetettsége. Cox azt kérdezi: miért vagyunk itt? Vagyis miért tűnik úgy, hogy az univerzum megfelelő szabályai működtek közre az emberiség kialakulása érdekében? Cox erre a kérdésre a legfrissebb tudományos ismeretek fényében radikálisan új válasszal szolgál.  

Bár ezzel a sorozattal új területre merészkedett Brian Cox, a kísérlet nem volt sikertelen: a sorozat alapján készült könyvből mintegy 20 ezer példány talált gazdára a szigetországbam.

A Világegyetemmel jónéhány szerző foglalkozik. Az egyikük Brian Greene, aki 1963. február 9-én született New Yorkban. Greene fizikus, a szuperhúrelmélet kutatója. (A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a szuperszimmetriát is tartalmazó változatát gyakran szuperhúrelméletnek nevezik - wikipédia.) 1996-ban került a Columbia Egyetemre, ahol a matematika és a fizika professzora. 1999-ben jelent meg a The Elegant Universe (Az elegáns univerzum) című könyve. Greene szerint az általános relativitáselmélet összeegyezhetetlenségét a kvantummechanikával csak a húrelmélet tudja feloldani. Könyve ezt a témát járja körül. Nem tudni, hogy mennyire igaz, de az internetes oldalak szerint ebből a könyvből több mint 1 millió példány fogyott el. Greene ma bestseller szerzőnek számít. Az elegáns univerzum magyarul is megjelent az Akkord Kiadó KFT gondozásában 2003-ban. Greene a 2004-ben kiadott második kötetével is kedvenc témáinál (elméleti fizika, kozmológia, húrelmélet) marad. A The Fabric of the Cosmos (A kozmosz szövete) című munkája 2005-ben az egyik legnépszerűbb könyv volt az Amazon.com vásárlói körében és a New York Times bestseller listáján egészen a 3. helyig kapaszkodott. A kiadó (Alfred A. Knopf) komoly sikerre számítva már az első kiadásból 125.000 példányt nyomtatott. Hogy végül mekkora példányszámban adták el, nem tudjuk, de azt igen, hogy az Egyesült Királyságban nem robbantott bankot: a rendelkezésre álló adatok szerint több, mint háromezer eladást produkált – bár ez részleges adat.

Stephen Hawkingnak 1982-ben támadt az az ötlete, hogy ír egy népszerű könyvet az univerzumről. Részben az a szándék vezette, hogy pénzt teremtsen elő lánya tandíjának kifizetésére. De ennél is fontosabbnak érezte, hogy elmagyarázza, meddig jutott a tudomány a világegyetem megértésében. Egy irodalmi ügynök közölte vele, hogy egy univerzumról szóló könyv sohasem válhat népszerűvé. 1984-ben Könyve első fejezetének vázlatát átadta ügynökének, aki azt több kiadónak elküldte. Végül a Bantam Bookstól kért ajánlatot. A kiadó egyik szerkesztője, Peter Guzzardi rávette a szerzőt, hogy az anyagot közérthetően írja meg. Guzzardi fontosnak tartotta, hogy a könyvet a laikus olvasók is értsék. A Hawking által küldött fejezeteket folyamatosan  kritizálta és kérdéseket tett fel. A különös együttműködés eredményeképp az elkészült anyag Hawking szerint is jobb lett. Bár a szerző úgy vélte, mindenkit érdekel a világegyetem működése, a matematikai egyenleteket a legtöbb olvasó képtelen megérteni. Maga Hawking sem érzett sok kedvet egyenletek írogatásához, ezért inkább arra törekedett, hogy egyfajta "képes beszéddel" írja meg az univerzum történetét, megfelelő analógiákkal és ábrákkal. A helyzetet bonyolította, hogy az univerzum történetét nem egyetlen, hanem többféle folyamatként le lehet írni. A legnagyobb bosszúságot azonban az okozta, hogy az egyik tudós, akinek véleményezésre megküldték a könyvet, szerkesztési hibákat talált benne. Márpedig az ő recenziója a Nature nevű világhírű szaklapban jelent volna meg... A már kinyomtatott példányokat megsemmisítették, a szerkesztést újra el kellett végezni. Ennek ellenére 1988-ban megjelent az A Brief History of Time: From the Big Bang to Black Holes (Az idő rövid története: a nagy ősrobbanástól a fekete lyukakig) című kötet a Bantam Dell Publishing Group gondozásában. A bevezetőt a kitűnő csillagász, Carl Sagan írta. Mielőtt a könyv április elsején megjelent, a Time magazin már címlapján népszerűsítette a szerzőt. Nem tudni, hogy ennek tudható-e be, de tény, hogy a könyv a New York Times bestseller-listáján 147 hetet töltött el. 40 nyelvre fordították le és világszerte állítólag több, mint 10 millió példányban kelt el 2013 szeptemberéig. E sorok írójának adatai szerint 2010-ben az Egyesült Királyságban majdnem 17 ezer példányban fogyott az A Brief History of Time.   

Azért a sikereknek ezzel nem lett vége. 2001-ben dobta piacra a Bantam Spectra kiadó Hawking újabb munkáját, a The Universe in a Nutshell (A világegyetem dióhéjban).  Ahogy a magyar fordítás termékismertetőjében olvasható: „A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát. „ Azt nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyit adtak el a magyar változatból, de azt igen, hogy az angol nyelvűből az Egyesült Királyságban több, mint 110 ezer példányt. Hiába, a név sokat számít...

 

Lucasso  (2015. július 29.)

 

 

 

Oldal: Mennyire népszerűek a tudományos könyvek?
ZANZA - © 2008 - 2024 - lucasso.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat