Csang Heng   (Nanjang, i.sz. 78 – Luojang, i.sz. 139.)  

 

Csang Heng tudós volt, csillagász, matematikus és költő. Kínában ő készített elsőként forgó éggömböt, amelyen már a horizont és a meridiánvonalak is jelölve voltak. Az i.sz. 120-ban íródott Fenséges modell (más fordításban: Az Univerzum szellemi alkotmánya) című munkájában előáll azzal az elmélettel, mely szerint az univerzum olyan , mint egy tojás. Ennek a képzeletbeli tojásnak a héján helyezkednek el a csillagok, a közepén pedig a Föld, mint a tojássárgája. Csang elmélete egyértelműen a geocentrikus világképet erősítette. Bár az i.e. 4. században elkészült a Kan Tö és Si Sen nevével fémjelzett első jelentős csillagkatalógus, Csang már 2500 csillagot tudott „fényesen ragyogóként” kategorizálni. A kínaiak ekkoriban 14 ezerre becsülték az említett kategóriába sorolható csillagok számát. Csang összesen 124 csillagképet ismert fel - csak összehasonlításul: Hipparkhosz, a hellén csillagász saját katalógusába 850 csillagot regisztrált, de Klaudiusz Ptolemaiosz (i.sz. 85 – i.sz. 168) sem sokkal többet ezernél. A „sugárzó hatás” elmélettel a nap - és holdfogyatkozásokat igyekezett megmagyarázni. Az elmélet szerint a Nap olyan, mint a tűz, a Hold olyan, mint a víz. A tűz fényt sugároz, a víz visszatükrözi azt. Így a Hold fénye a Nap sugárzásából származik, a Hold sötétsége pedig a Nap fényének akadályozásának tudható be. A Nap felé néző oldal teljesen meg van világítva, a Naptól elforduló oldal pedig sötét. A bolygóknak – akárcsak a Holdnak – víztermészetük van és visszatükrözik a fényt. A Napból előtörő fény nem mindig éri el a Holdat, magának a Földnek akadályként való megjelenése miatt – ez az „anhszu”, vagyis a holdfogyatkozás. Ha bolygóval történik hasonló, az a fedés; ha a Hold áthalad a Nap útján, akkor napfogyatkozás történik. Ezt az elméletet Vang Csung (i.sz. 27 – i.sz. 97) ellenezte. Csang Heng nevéhez kapcsolódik az első olyan armilláris gömb megalkotása is, ami hidraulikus meghajtással működött (vízkereket és klepszidrát építetettek bele).

Az első armilláris gömböt még i.e. 255-ben találta fel Eratoszthenész Pentatlosz ( i.e. 276 – i.e. 194) hellenisztikus matematikus, földrajztudós és csillagász. A kínaiak i.e. 52-re készítették el saját, teljesen kifejlesztett változatukat. Keng Sou-cseng egy állandóan rögzített ekvatoriális gyűrűvel modernizálta a csillagászati eszközt, majd i.sz. 84-ben két csillagász, Fu An és Csia Kuj ekliptikus gyűrűvel tette ugyanezt. Csang Heng a horizont és a meridiánvonalak hozzáadásával javította a készülék használhatóságát.  

               

                                       Lucasso (2017. június 24.)

 

Oldal: Csang Heng (Nanjang, i.sz. 78 – Luojang, i.sz. 139.)
ZANZA - © 2008 - 2024 - lucasso.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat