ZANZA

Szórakoztatóipar, kultúra, csillagászat, történelem, stb.

 

                                    Halhatatlan? Hallatlan!

 

Az állatvilág egyre több képviselőjéről derül ki, hogy a Teremtő nem akármilyen eséllyel ajándékozta meg őket: ha kicselezik a ragadozókat, nem esnek áldozatul az embernek és a betegségeknek, akár örökké is élhetnek. De csak nekik adatott meg a biológiai öröklét esélye?                                                  

 

 

                          Halált cselező laposférgek és medúzák

A laposférgekről az embernek nem sok kellemes dolog jut eszébe. A tudósok már kevésbé finnyásak és kíváncsian fordulnak feléjük. Nottinghami kutatók megvizsgáltak kétféle laposférget: az egyik ivarosan, a másik ivartalanul szaporodik. A megdöbbentő az volt, hogy a vizsgált állatok remekül regenerálódtak: gond nélkül növesztettek új izomzatot, bőrt, beleket és agyat (!) is. Jó, jó, az ő agyuk persze sokkal primitívebb a miénknél... Szóval a laposférgek és az ő csodás őssejtjeik egyszerűen elkerülik az öregedést és vígan osztódnak tovább. A Teremtő ezeknek a pici lényeknek adott egy nem is oly csekély lépéselőnyt. Bezzeg a többi élőlény nem ilyen szerencsés, gondolhatnánk.  Nos, úgy néz ki, ezek a bizonyos laposférgek nincsenek egyedül ezzel a „versenyelőnnyel”.

Az egyik medúzafaj már valóságos tudományos celebbé avanzsált az elmúlt években. A Turritopsis nutricula bámulatos sejtmutatványára még a New York Times is felfigyelt. A kis medúzát vizsgáló japán kutatóról és eredményeiről szóló írás olyan terjedelmes lett, mint egy kisregény. De mitől is olyan izgalmas ez a mindössze 4,5 milliméteresre növő állatocska? Attól, hogy képes arra, amire az állatok többsége és az ember nem: egyszerűen visszafiatalítja a testét! Nem, nem az éppen aktuális fitnesz gyakorlatokkal meg Norbi Update-tel, hanem egy ügyesen kódolt sejtmódosító programmal. Nézzük röviden és közérthetően miről is van szó. Népszerű hidraállatunk életét peteként kezdi, amit nagy valószínűséggel egy hím medúza termékenyít meg a tengerben. A telepeket alkotó állatocska idővel aljzat-lakó polipként éli életét. Aztán 1-2 nap leforgása alatt medúzává alakul át. Az egyre több csápot növesztő pici Turritopsis nutricula aljzat-lakó életmódjával  szakítva felfedezőútra indul a tengerben. A történet eddig nem túl érdekes. De most jön a meghökkentő fordulat: a medúzácska valamiféle sztressz hatására egyszer csak visszaváltozik polippá! Olyan ez, mintha öregedő Buksi kutyánkat veréssel fenyegetnénk és a derék eb stressz hatására visszafejlődne kölyökkutyává!

 A Turritopsis nutriculát az angolszász médiában éppen ezért „a halhatlan medúza” néven is illetik. A tudósok által transzdifferenciálódásnak nevezett sejtmódosítás egyszerűen azt jelenti, hogy a pici medúza képes adott sejtjeit más sejtekké átalakítani. A kutatókat az is meglepte, hogy erre a „mutatványra” a faj minden korosztálya képes,  vagyis bármelyiküknél bármikor bekövetkezhet. Két dolog ma már biztosan állítható erről a különleges képességről: rövid idő alatt zajlik le és korlátlanul ismételhető.  A halhatatlan medúza tehát addig tudja kicselezni a halált, amíg nem esik áldozatul környezetének. A génjei ugyanis semmiféle korlátot nem állítanak biológiai halhatatlansága útjába. A tudósok azért hozzáteszik: a valóságban előbb-utóbb elpusztulnak, ugyanis vagy betegség, vagy ragadozók viszik el őket. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a vélhetően a Karib-tengerből származó állatka populációja látványosan növekszik. A halhatatlan medúza egyik kutatója szerint „csendes forradalmat” hajt végre a tengerekben és folyamatosan növeli életterét. Bizony fennáll annak a veszélye, hogy túlszaporodik. Vagy a természet majd közbelép?

 

                                                                                                                                                  

                                              Mi a titok?     

A laposférgek megfigyelt fajtáinál és a halhatatlan medúzánál is a gének rejtik a megoldás kulcsát. Ami mindegyik csodaállatnál megfigyelhető: a telomeráz nevű enzim aktiválásával képesek folyamatosan meghosszabbítani életüket. De mi a telomeráz és miért fontos az élőlények számára?

A kromoszómát alkotó DNS-szál két végén ismétlődő szakaszt telomernek hívják a tudósok. A telomerek akadályozzák meg a kromoszómák végeinek összegabalyodását (ez lehetetlenné tenné a normális sejtosztódást) és védik a DNS-t. Amikor a sejtek osztódnak, a kromoszómák DNS-láncának vége rövidül egy picit. És itt ugrik a majom a vízbe, avagy itt rejtezik a lényeg! A biológiai halhatatlanság szempontjából ugyanis annak van jelentősége, hogy a rövidülő telomer tartalmazza-e a végtelen sejtosztódás kódját tartalmazó telomerázt vagy sem. A telomeráz nevű enzim ugyanis újra meg újra pótolja a sérült telomer szakaszt, tehát biztosítja a korlátlan sejtosztódást. A telomeráz nélkül nincs korlátlan sejtosztódás, vagyis biológiai öröklét. Ha a kromoszóma nem rendelkezik telomerrel, akkor telomeráz sem lehet benne, így sorsa megpecsételődik.

 

A tudósok szerint éppen az oly fontos telomeráz enzim aktiválásával képesek kicselezni a halált a már említett laposférgek, a halhatatlan medúza, vagy például a tengeri zsákállatok és bizonyos korallok is. Az öregedést kicselező géneknek persze ára is van: korlátozott genetikai változatosságot hordoznak magukban. A klímaváltozás rendesen be tud tenni az ilyen csodás képességű állatoknak és akkor többé nem élvezhetik sejtmutatványuk előnyeit.  Helen Nilson, aki a Göteborgi Egyetem Tengerökológiai Tanszékén dolgozik, Matthias Obst nevű kollégájával például tengeri zsákállatok és tengeri csillagok megfigyelésével próbálja megérteni a folyamatot. „A kutatásaim azt mutatják, hogy a tengeri zsákállatok a telomeráz enzim aktiválásával fiatalítják meg magukat”- nyilatkozta egy angol nyelvű portálnak. A kutató hölgy kitért arra is, hogy a megfigyelt állatok képesek sejtjeikből  eltávolítani a „szemetet”, vagyis a salakanyagokat. Egyszerűen lebontják öregebb testrészeiket, illetve részben újrahasznosítják, amikor a felnőtt egyedek testéből új, egészséges testrészek nőnek ki.  Persze mindig vannak meglepő eredményei a kutatásoknak. Például úgy tűnik, hogy az ivarosan – azaz hagyományosan – szaporodó laposférgek és az ivartalanul szaporodó társaik nem egyformán hatékonyak az öregedés elleni harcban. A kutatók szerint az ivarosan szaporodó egyedeknél megmutatkoznak a telomer-szakasz rövidülésének hatásai – vagy talán csak más mechanizmussal tartják karban a telomerázt nem tartalmazó telomereket.

 

                                        És az ember?

 Hallottak már a tisztelt Olvasó Brooke Greenbergről? 

Az amerikai leányzó 1993. január 8-án született a baltimore-i Sinai Kórházban. Most tehát 20 esztendős. Csak éppen úgy néz ki, mint egy kisgyermek. Már születése sem volt problémamentes és mire elérte a 6 éves kort, műtéteken  és megdöbbentő genetikai folyamatokon esett át. Szülei a baljós előzmények ellenére is bíztak benne, hogy normális gyermekkora lesz. Sajnos nem lett. A lány 4-5 éves korában   megállt a fejlődésben. Sem a teste, sem például az agya nem mutatott érdemi fejlődést. Amikor genetikusok megvizsgálták a génjeit, azt találták, hogy azok a gének, amelyek összefüggésbe hozhatók az idő előtti öregedéssel, nála normálisak voltak. Brooke génjei tehát nem úgy működtek, mint a Werner szindrómával élő vagy progériás emberek génjei. Éppen az ellenkezője látszott bebizonyosodni: a kislány sejtjeinek nem akaródzik öregedni! És a kis Brooke nincs egyedül furcsa rendellenességével, hiszen hozzá hasonlóan igazi rejtély az ausztrál Nicky Freeman vagy a szintén amerikai Gabrielle Williams esete is. 

Napokkal gyermeke születése után Kayleen Freemannal azt közölték az orvosok, hogy fia nem fog élni. Nem lett igazuk, hiszen Nicky Freeman már elmúlt negyven éves is.  Ám hasonlóan Brooke Greenberghez, ő is megrekedt az időben. Gyermektestben éli különös felnőtt életét. Bizony már a kezdetek sem voltak túl biztatók. Már majdnem betöltötte második életévét, mire járni kezdett. A vakságára is csak akkor döbbentek rá az orvosok, amikor feltűnt nekik, hogy a gyermek nem kutat játékszerek után. Nicky agyában daganatot találtak, ami befolyásolta hallását. Az erős zajt például nem bírja elviselni. Sajnos csak jelbeszéddel kommunikál, mert nem tud beszélni. A megdöbbentő fejlemények ellenére édesanyját – aki mellesleg három egészséges gyermeket is szült – nem hagyja nyugodni egy gondolat. „Néhány éve, amikor közölték velem, hogy a fiam négyévente 1 évet fejlődik, a barátnőm megkérdezte, hogy - miután az átlagos élettartam 70 év -  ő vajon 280 évig is élhet?

Az ausztrál anya felvetése jogos. Ha valakinek a sejtjei ilyen ráérősen dolgoznak, talán jóval tovább is él. Bár a mítoszokban, legendákban és a Bibliában olvashatunk akár 900 éves elődökről is, a tudományos világ nem ismer ilyen extrém eseteket. Valóban érdekes kérdés, hogy hány évig élhet még Brooke Greenberg vagy Nicky Freeman.

Kanyarodjunk vissza a cikkünk elején említett csodaállatokhoz. A halhatatlan medúzáról és a tengeri zsákállatokról egyaránt kijelentették már kutatók, hogy genetikailag hasonlók az emberhez. Igen, az emberhez! Azt nem tudom, hogy ők ezt milyen tudományos érvekkel támasztották alá, de az biztos, hogy a kijelentésnek van alapja. Az ember ugyanis szintén hordozza szervezetében a halhatatlanság genetikai programját – csak még nem volt képes működésbe hozni! Az emberi ivarsejtekben van telomeráz, tehát szaporodhatnak vígan. A testi sejtekben is ott rejtőzik a bámulatos telomeráz, de valamiért alszik, azaz nem aktivizálódik.

Az ember legnagyobb szerencsétlenségére a telomeráz gyakran ott kezd el dolgozni serényen, ahol nem kéne: a rákos sejtekben. A rákos sejtek éppen a telomeráznak köszönhetően tudnak akadálytalanul szaporodni és például rosszindulatú daganatot képezni az agyban. Aligha véletlen, hogy Nicky Freeman agyában is tumort állapítottak meg. Furcsa módon a Greenberg lány esetében is először agydaganatot állapítottak meg, majd miután Brooke felébredt 14 napos (!) alvásából, kijelentették, hogy téves volt a diagnózis. Pedig az aluszékonyság az agydaganat egyik tünete... A különös sorsú lány és a gyermektestű ausztrál férfi azt jelzi nekünk, hogy a halhatatlanság génjei ott lapulnak minden ember testében. Mindannyian potenciálisan halhatatlanok vagyunk.

Egy kutató, Dr. Michael Fossel szerint már éveken belül megkezdődhetnek az élettartamot meghosszabbító telomeráz-alapú kezelések. Oké, de hány ezer évig fognak tartani?

 

                                     Lucasso (2013. )

 

 

                 

 

 

                                        

 

                                                                                 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 11
Heti: 23
Havi: 279
Össz.: 7 145

Látogatottság növelés
Oldal: Halhatatlan? Hallatlan!
ZANZA - © 2008 - 2020 - lucasso.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »