A Csillagok háborúja 7. része Az ébredő Erő, decemberben kerül a mozikba. A Jedi visszatér uán 30 évvel játszódó filmben újra feltűnik Leia hercegnő, azaz Carrie Fisher. Érdemes dióhéjban összefoglalni, mi történt vele a Csillagok háborúja kirobbanó sikere óta.

Carrie Francis Fisher a kaliforniai Beverly Hillsben született 1956. október 21-én (tehát ma 58 éves) Eddie Fisher és Debbie Reynolds színésznő gyermekeként. Apai ágon zsidó származású, anyai ágon viszont skót, ír és angol ősökkel büszkélkedhet. Öccse Todd Fisher producer és színész, míg féltestvérei Joely Fisher és Tricia Leigh Fisher, akiknek viszont Connie Fisher énekes-színésznő az édesanyja.

Carrie Fisher mindössze 2 éves volt, amikor szülei elváltak, miután apja Elizabeth Taylor miatt elhagyta Debbie Reynolds-t. Anyja a következő évben egy cipőbolt-tulajdonossal házasodott össze, ám a férfi nem volt egy Grál-lovag: a felesége megtakarításait titokban elköltötte. A színpad csábítása persze örökre szól, így az 1973-as Irene című Broadway-sikerben újra csilloghatott Debbie Reynolds - meg persze lánya, Carrie. Az 1975-ös Shampoo című filmben első filmszerepét élvezheti olyan színészek társaságában, mint Warren Beatty, Julie Christie és Goldie Hawn. A nagy kugrás 1977-ben érkezett el,amikor George Lucas rendező ráosztotta Leia hercegnő szerepét a Csillagok háborújában. A sci-fi mese elképesztő sikere óta a rajongók szemében ő elsősorban Leia Organa és csak másodsorban Carrie Fisher. Bár őszintén bevallotta: ha tudta volna, mekkora felhajtást és népszerűséget hoz ez a szerep, inkább elutasította volna… 1978-ban a Star Wars Holiday Special című tévéfilmben is a hercegnőt alakította és az utolsó jelenetben dalra is fakadt. Szerepelt a Blues Brothers című filmben (innen datálódott akkori kapcsolata a kanadai Dan Aykroydddal), mint a "Rejtélyes Nő".

Következő nagy dobása A Birodalom visszavág egyik főszereplőjeként volt. A Star Wars saga Másodikként bemutatott részének forgatása alatt saját bevallása szerint kokainozott és sikerült túlélnie egy túladagolást is. Ezek után nem meglepő, hogy későbbi karrierjében és magánéletében sajnálatos módon komoly szerepet játszott alkohol-és drogfüggősége.

1983-ban jött A Jedi visszatér (a Csillagok háborúja harmadikként elkészült mozija), majd 1986-ban szerepet kapott Woody Allen filmjében, a Hannah és nővéreiben. 1987-ben jelent meg a Képeslapok a szakadék széléről c. önéletrajzi elemekre épülő regénye. A könyv siker lett és 1990-ben a Columbia Pictures megjelentette a belőle készült játékfilmet. A mozi Carrie Fisher forgatókönyvére épült, a főbb szerepekben pedig Meryl Streep, Shirley MacLaine és Dennis Quaid voltak láthatók benne. A 22 millió dolláros költsévetésű alkotás a mozipénztáraknál 38 millió dollárt hozott.

Újabb filmszerepek jöttek (Drop Dead Fred, Austin Powers: International Man of Mystery), majd napvilágot láttak regényei is (Surrender The Pink [1990], Delusions of Grandma [1993]). A Wikipedia szerint 1991-től 2005-ig jónéhány forgatókönyvet írt át, illetve javítgatott. Kevesen tudják, de dolgozott a Hook, a Halálos fegyver 3 vagy például az Utolsó akcióhős forgatókönyvén is. Ugyancsak forgatókönyvileg volt köze a Baljós árnyakhoz, a Klónok támadásához és a Sithek bosszújához.

A Sikoly 3-ban olyan nőt alakít, akit véletlenül összetévesztenek Carrie Fisherrel… 2004-ben publikálta a Képeslapok… folytatását (The Best Awful There Is) . 2003-ban James Blunt angol énekessel kialakított kapcsolata keltett érdeklődést. A viszonyukat firtató kérdésre többek között ezt válaszolta: "James terapeutája lettem. Etikátlan lett volna lefeküdnöm a páciensemmel." Nyilván alkoholfüggősége adta az ötletet a Wishful Drinking című "egynős" darabhoz, amit évekig sikerrel játszott a 2000-es évek második felében.

Alkohol-, kábítószer-, és gyógyszerfüggőségei hosszú évekig adtak témát számára és persze a bulvársajtó számára is. De a lényeg, hogy Carrie Fisher most újra a Csilagok háborújában tündökölhet. 2013 márciusában egy interjúban közölte, hogy a Star Wars 7. részében újra Leia hercegnő szerepét játszhatja. "Idősen. Egy intergalaktikus öregotthonban" - tette hozzá nevetve.

Ugyan már - mondom én. Miért kellene Leia hercegnőnek nyugdíjaznia magát, amikor Yoda mester 900 évesen harcolt a Birodalom ellen?

Lucasso (2015)

 

 A százéves ember, aki kimászott az ablakon és pénzt hozott

 

              

 

  1961. július 6-án született Jonas Jonasson (eredetileg Pär-Ola Jonas  Jonasson), akit a svéd Rejtő Jenőnek is nevezett egy kereskedelmi oldal. A dél-svédországi Växjö községben látta meg a napvilágot - ami Kronoberg megyében található - és gyermekéveit is itt töltötte. A Göteborgi Egyetemen anyanyelvén kívül a spanyol nyelvvel került közelebbi kapcsolatba, majd két újságnak is dolgozott (Smålandsposten, Expressen). 1994-ig volt az Expressen nevű pletykalap munkatársa, majd 1996-ban létrehozta saját médiavállalkozását, az OTW-t. Az OTW sikeres volt és Jonasson erőfeszítéseinek köszönhetően 100 embernek tudott munkát adni. A jól működő gépezet mégis akadozott: svéd barátunknak fájni kezdett a háta és a céggel való vesződés stresszt hozott az életébe. Végül úgy döntött, hogy eladja vállalkozását és felcsap írónak. Ez bizonyult élete talán legjobb döntésének… 2005-ben macskájával, Molotovval Södermanlandba, Svédország egyik déli tartományába költözött. A Wikipedia szerint 2007-ben elvett egy norvég hölgyet, mert nyilván elege lett a magányból. Újdonsült feleségével a svájci Ticinoba költözött és végre befejezetlen regényére tudott koncentrálni. A regény címe ez volt: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt.

De vajon ki a fenét érdekli egy százéves aggastyán kálváriája? Mint később kiderült, igen sok olvasót… A regény elkészült és 2009-ben meg is jelent nyomtatásban. Közben történt egy igen kedvezőtlen fordulat írónk életében: házassága megromlott és válással végződött. Ami ennél is jobban fájt neki, hogy a rövid életű kapcsolatból született kisfiáért is harcolnia kellett Svájcban és Svédországban egyaránt. De legalább megnyerte a küzdelmet. 2010 óta gyermekével Gotland szigetének lakója. De mi történt közben a regénnyel? Nos, szép lassan megismerkedett vele a svéd olvasóközönség. Nem volt különösebb reklámja, mégis egyre többen kezdték vásárolni. Például a következő sorok miatt:

A fizikusok a hajukat tépték, és újabb csésze kávékat kértek Allantól, a tábornokok az állukat vakargatták, és kávét kértek Allantól, a tábornokok és a fizikusok közösen lamentáltak egy ideig, és megint csak kávét kértek Allantól. Így ment, hétről hétre. Allan egy ideje már tudta a megoldást a csoport problémájára, de arra gondolt, illetlenség volna, ha a kukta mondaná meg a szakácsnak, hogyan kell főzni, úgyhogy a tudását megtartotta magának. Egészen addig, amíg - tulajdon legnagyobb meglepetésére is - egyszer csak azt hallja, hogy megszólal:

- Elnézést, de miért nem választják szét az uránt két egyforma részre?

A mondat szinte magától csúszott ki a száján, miközben éppen a vezető fizikusnak, Oppenheimernek töltötte újra tele a csészéjét kávéval.

- Mi van? - kérdezte Oppenheimer, akit nem is annyira maga a kérdés lepett meg, hanem az, hogy a felszolgáló egyáltalán kinyitotta a száját. Allannak nem maradt más választása, mint hogy folytassa:

- Igen, ha szétosztanák az uránt két egyenlő részre, és vigyáznak, hogy a két részt csak akkor üssék össze, amikor szükségük van rá, akkor elérnék, hogy ott robbanjon, ahol akarják, és nem itt a támaszponton.

- Egyenlő részekre? - kérdezte Oppenheimer, a főfizikus. E pillanatban elmondhatatlanul sok gondolat keringett a fejében, de mégiscsak annyit bírt kimondani, hogy "egyenlő részekre?"

Az öregotthonból elmenekülő és meghökkentő kalandokba keveredő Allan Karlsson történetét egyre csak vásárolták és vásárolták a svédek. Először csak megközelítette, de - ha hihetünk a kiadói forrásból származó információnak - mára meg is haladta az egymillió eladott példányt. A siker ráadásul nem korlátozódott Svédországra: Németországban állítólag több mint félmillió példányt értékesítettek a német változatból, de a regény felkerült a magyar listákra is. Kanadában a 2013-as összesített listán a 3. helyen végzett, de az egyesült királyságbeli pályafutását is sokan megirigyelhetnék: ott ugyanis papíron 223 ezer, elektronikus könyv formájában pedig 462 ezer példány kelt el egyetlen év alatt! Ezt bizony nagyon nehéz lesz felülmúlni…

De ha már ilyen sikeres a menekülő aggastyán története, miért ne lehetne további bőröket lehúzni róla? 2013 karácsonyán mutatták be a svéd mozik Robert Gustafson komikus főszereplésével az azonos című filmet, ami nézőszám-rekordot hozott, ám meglepő módon Németországban termelte a legtöbb bevételt (11 millió dollár értékű eurót). Magyarországon becslések szerint kb. 17 millió forint értékben váltottak jegyet a filmre.

2013-ban a következő címmel került piacra Jonasson második regénye Svédországban: Az analfabéta, aki tudott számolni. Az Egyesült Királyságban más címmel forgalmazták (The Girl Who Saved The King of Sweden, azaz A lány, aki megmentette Svédország királyát). És a fogadtatás? Listahelyezés Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. A szigetországban egyébként 2014 áprilisában jelent meg a mű és a rendelkezésemre álló adatok szerint 68 ezer példányban fogyott papíron. 2014 júliusában a szerzőnek mindkét könyve a szigetországi e-könyves listán tanyázott: az említett hónapban a százéves ember történetét 14 ezer példányban töltötték le, míg a számolni tudó analfabéta lányét 16 ezer példányban. Ezutóbbi regény Csehországban a 2014-es év bestsellere lett. Az Egyesült Államok azonban máig bevehetetlen maradt a Jonasson könyvek számára.

De sebaj. Az Amazon nevű e-kereskedelmi vállalkozás e-könyves információit böngészve azt látjuk, hogy Jonas Jonasson könyveit jelenleg is vásárolják Németországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Spanyolországban, Olaszországban, és Brazíliában.

Jonasson egy nemrégi interjúban elmondta, hogy következő könyve iránt is komoly az érdeklődés a külföldi kiadók részéről. De miről szól a következő Jonasson ópusz? Állítólag egy kudarcot vallott recepciósról, aki összeáll egy igen sikeres ex-bérgyilkossal meg egy pappal. Az rendben, hogy egy újabb agymenéssel lesz dolgunk, de a papot nem lehetne kihagyni?

 Lucasso (2015)
 
 
 
             Lassan lépdel előre Amerikában
                    a  Fehér isten
 
 
          
 
 

  Magyarország után az Egyesült Államokban kezdte szerény ályafutását Mundruczó Kornél filmje, a Fehér isten. De mit jelent az, hogy szerény? Nézzük a számokat.
A becslések szerint mintegy 700 millió forintos kö ltségvetésű filmet 2014. május 17-én mutatták be Cannes-ban, ahol az Un Certain Regard kategória fődíját nyerte el. Az alkotás startja ígéretes volt, kezdtek rá odafigyelni külföldön. A kellő hírverés után jött a magyar bemutató. 2014 június 12-től június 15-ig 28 helyszínen játszották a filmet és az InterCom által forgalmazott alkotásra a hazai nézők 32,6 ezer dollárnyi forintot költöttek. Ne felejtsük el, hogy a vizsgált hétvégén a Fehér isten olyan művekkel versenyzett, mint az Angelina Jolie főszereplésével készült Demóna vagy az X-Men. A Demóna például mintegy 100 ezer dollárral többet termelt, mint a Fehér isten és nem meglepő módon a listán első helyezett lett. A viszonylag jó indulást fokozatosan gyengébb hétvégék követték és csak július elején sikerült valamivel nagyobb bevételt elérnie Mundruczó filmjének. Dícséretes viszont, hogy mindvégig a magyar mozilista első tíz helyezettje között maradt.

Az Egyesült Államokban 2015 március 27-én kezdték játszani a Fehér istent (White God címen). Mindössze 2 helyszínen folyt a "vetítés", de a hétvégi bevételek 16 ezer dollárt tettek ki, amivel a film az amerikai mozilista 59. helyén debütált. Nem tudok róla, hogy ezt bármilyen magyar filmalkotás elérte volna a tengerentúlon. Ráadásul a folytatás sem volt rossz! A következő hétvégén már 11 helyszínen játszották az alkotást és a bevételek 52 ezer dollár körül alakultak. A Fehér isten ennek köszönhetően fel tudott kapaszkodni az amerikai mozilista 41. helyére. Újabb hét jött újabb változásokkal: a filmet ezúttal 26 helyszínen játszották és valamivel több, mint 45 ezer dollárt hozott - azaz kevesebbet, mint a megelőző héten. Április 17-től 19-ig 29 helyszínen volt látható a kutyás thriller és 43 százalékkal kevesebb bevételt termelt, mint egy héttel korábban. A Fehér isten vegyes kritikákat kapott a nézőktől, de az tény, hogy Amerikában az első négy hét alatt mintegy 194 ezer dollárt hozott össze. Sok ez vagy kevés? Magyarországon 150 ezer dollárnyi bevetelt produkált, de tudjuk, hogy például a Rio 2.-re a magyarországi nézők kb. 1,3 millió dollárnyi forintot költöttek. Ennek fényében azt kell mondanunk, hogy bár a Fehér isten Magyarországon sem ért el ideális bevételt, az amerikai adatok arról tanúskodnak, hogy magyar filmeknek is van keresnivalója a külföldi piacokon.

   Lucasso (2015)

 

               

 

                 Alex Jones, az összeesküvés-kutató nagyiparos 

                                                
 

                                 Képtalálat a következőre: „alex jones” 
 
                                         
 
 
Amerikában egymás után tűnnek elő a különböző összeesküvés-kutató vállalkozók. Az elmúlt években és évtizedekben olyan nevek váltak ismertté, mint Jim Marrs, Texxe Marrs vagy Mark Dice. De senki sem volt képes Amerikán belül olyan médiavállalkozást építeni összeesküvés-elméletekből, mint Alex Jones. Cikkünk erről a figyelemre méltó karrierről szól.Alexander Emerick Jones, ismertebb nevén Alex Jones, 1974. február 11-én született Dallasban. Texas fontos maradt az életében később is, hiszen ebben az államban járt középiskolába és mind a mai napig itt készíti a The Alex Jones Show-t. De honnan az érdeklődés a háttérhatalom viselt dolgai iránt?
Jonesnak tinédzserként került a kezébe Gary Allen legendás műve, a None Dare Call It Conspiracy (Senki sem meri összeesküvésnek nevezni). Allen és Larry Abrahams ebben a könyvben leleplezik a kapitalistákat, akik pénzelték és a világra szabadították a bolsevizmust. A kötet, amely 1971-es megjelenése óta mintegy 4 millió példányban kelt el, nagy hatással volt az ifjú Jones-ra is.Nem meglepő ezek után, hogy amikor egy kábeltévén elindul előben nézhető betelefonálós műsora, hamar előveszi az Oklahoma City-ben történt robbantás témáját.  Nem rejti véka alá, hogy szerinte az amerikai kormány keze is benne van a merényletben. 1998-ban jelenteti meg az America Destroyed by Design (Amerika szándékos elpusztítása) című filmjét. A 127 perces alkotás az Egyesült Államokat bejárva igyekszik bebizonyítani, hogy az országot kiszolgáltatták az ENSZ-nek, Kínának és általában a globális hatalmaknak. Jones alkalmaz egy remek marketing-fogást is: a nézőket arra buzdítja, készítsenek másolatokat a filmről és terjesszék azokat.   
Persze ha valaki ilyen témákkal foglalkozik, előbb-utóbb felkelti sokak érdeklődését. Jönnek tehát az érdeklődők és persze a kritikusok is. De mennyire eladhatók az összesküvés-elméletek?  Mennyire lehet rájuk üzletet építeni?  Vannak-e hátulütői az ilyen üzletnek? Milyen konfliktusokat gerjesztenek az ilyen elméletek?
Jones 1996-tól volt a The Final Edition című műsor házigazdája. Ebben az időben gyakran biztosított megszólalási lehetőseget Ron Paulnak, aki  kongresszusi képviselőnek jelöltette magát és hasonló nézeteket vallott. A beszélgetéseknek kö szönhetően barátság szövődött a két ember között. Úgy tűnt, minden jól halad, ám kiderült, hogy a műsor nem vonzott elegendő hirdetést. A Final Edition-t sugárzó KJFK radióállomástól távozni kényszerül Jones, mert nem hajlandó kellőképp bővíteni a műsor témakörét.  Jones szerint valójában azért kellett mennie, mert támadta Clintont, a haditengerészetet és bizonyos politikusokat.
Jones 1998-ban interjút készített Milton William Cooperrel, aki később keményen támadta őt. Cooper maga is összesküvés-kutató volt, de előszeretettel vádolt más kutatókat azzal, hogy ők maguk is részt vesznek az összeesküvésben. Tény, hogy hamarabb kezdett ezekkel a témákkal foglalkozni, mint Jones vagy David Icke, akiről mellesleg nem volt jó véleménnyel. 1991-ben jelentette meg a Behold a Pale Horse című  könyvet, amelyben kifejti, hogy Kennedy-t azért ölték meg, mert beszélni akart a földönkívüliek hatalom-átvételi szándékáról. Az AIDS-t szerinte azért találták ki, hogy csökkentsék a feketék, latinok és homoszexuálisok számát. Cooper legmerészebb kijelentése az volt, hogy amikor a haditengerészetnél szolgált, olyan titkos dokumentumokra bukkant, amik a földönkívüliek  hatalom-átvételi szándékát bizonyították. Coopert 1998-ban adóelkerüléssel vádolta meg az amerikai adóhivatal, majd elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. Ő azonban nem adta fel magát, inkább rejtőzködő életmódra tért át. 2001-ben az Apache County-i sheriff emberei megpróbálták letartóztatni otthonában, mire tűzpárbaj tört ki. Cooper lelőtte az egyik helyettest, de ő maga is halálos sérülést szenvedett. Cooper halálát követően megerősödtek az Alex Jones-t bíráló hangok, több weboldal is leleplező írást közölt róla. A kritikák lényege az volt, hogy ő maga is a cionisták embere, hiszen felesége zsidó, tévécsatornáját és internetes oldalait pedig tucatnyi zsidó vállalkozó szponzorálja.
Amerikában azonban a cionisták és a hazafinak titulált republikánusok kölcsönös gazdasági érdekközössége évtizedek óta létező jelenség. Ezért a leleplező írások aligha rengetik meg Alex Jones vállalkozását. De mit lehet tudni erről a vállalkozásról?
A The Alex Jones Show-t mintegy 70 helyi rádióállomás sugározza az Egyesült Államokban. Jones szerint műsora hetente mintegy 15 millió hallgatóhoz jut el. A nem akármilyen eredményben komoly szerepe van a show-t “szindikáló”, azaz a rádióállomásokhoz eljuttató  Genesis Communication Networknek. A GCN-t 1998-ban indította el Ted Anderson, miután az 1996-ban alapított nemesfém-értékesítéssel foglalkozó vállalkozása, a Midas Resources sikert hozott számára. Aligha véletlen, hogy Jones műsoraiban hangsúlyozottan reklámozzák a nemesfémeket, mint kiváló befektetési lehetőségeket. A GCN alapvetően telekommunikációs és internetes vállalkozás, amelynek becsült éves árbevétele meghaladja a 25 millió dollárt. Számunkra ez azért érdekes információ, mert a vállalkozásban maga Jones is tulajdonosként van feltüntetve.
És  most következzék egy idézet a Wikipediából: “2000-ben republikánus jelöltként indul a kongresszusi választáson a texasi 48-as választókörzetben, de még a választás előtt visszalép; az nem ismeretes, hogy fenyegetés hatására, csalódott a Republikánus Pártban (a későbbiekben egy lapon említi őket a Demokrata Párttal), vagy egyéb okból.”  Ha nem republikánus, de keményen kritizálta a demokrata Clintont is, miféle politikai iranyultsága van Alex Jones-nak? Alapvetően paleokonzervatív nézeteket vall, de elfogadja magára nézve a libertariánus jelzőt is.  A paleokonzervativizmus olyan konzervatív világszemlélet, amely a hagyományt, a korlátozott államot és a civil társadalmat fogadja el. De a neokonzervativizmussal ellentétben a jelenleg regnáló világhatalmat elutasítja. Nem támogatja a multikulturalizmust, a tömeges bevándorlást, de a katonai beavatkozást sem. Tény, hogy Jones megnyilatkozásai beleillenek ebbe az ideológiába. Persze ez az ideológia egyáltalán nem áll szemben a vállalkozói szellemmel. Így Jones nyugodtan építheti médiabirodalmát, miközben egyes militáns konzervatívok (esetleg militáns paleokonzervatívok), akik magukat hazafiaknak tartják, csalónak vagy éppen hazaárulónak minősítik.
Térjünk vissza a konspiració-kutató médiabirodalmához. A már említett rádióműsorokon kívül Jones évek óta televíziós műsorokat sugároz, de jelentős látogatottságú weboldalakat is működtet. Az ő nevéhez fűződik két internetes oldal, az Infowars.com és a PrisonPlanet.com. Az Infowars.com az Alexa nevű analitikai oldal szerint naponta 353 ezer egyedi látogatót vonz, akiknek mintegy 90 százaléka négy országból (USA, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália) lép be az oldalra. A napi oldalmegtekintések száma 1,1 millió, a havi oldalmegtekintések száma közel 33 millió. Egy 2013-as elemzés szerint az Infowars.com  és a PrisonPlanet.com évente legalább 1 millió dollárt hozhatnak tulajdonosuknak, de ez az összeg a legalsó becslés. Jones rádióműsorai további 215 ezer dollárt termelhetnek, míg a PrisonPlanet.tv sztrímelt (online megtekintett) programját havi 5,9 dollárért (vagy évi 54,9 dollárért) bárki figyelemmel kísérheti. Ha az internetes oldal látogatóinak csak 1 százéleka fizet elő erre a tartalomra, az 1,5 millió dollárt jelent. Ha az 5 százaléka hajlandó fizetni, akkor már évi 8 millió dollárról beszélünk. Gyaníthatóan ezekre az adatokra építve becsülik más oldalak a műsorvezető vagyonát 8 millió dollárra.  
Alex Jones tehát jött, látott és…kaszált. Más konspiráció-kutatók is értek el komoly sikereket (David Icke a Nielsen BookScan adatai szerint 140 ezer könyvet adott el 2011-ig), de azok a könyveladásokon és a fizetős előadásokon kívül nem építettek ki komoly médiabirodalmat. A nagy kérdés, az, hogy az Alex Jones márkanév meddig lesz képes naponta több százezer ember érdeklődését fenntartani.
 
Lucasso (2015)